Miért nem érkezik az álláspályázatokra visszajelzés?

Zsuzsa szerint jó volt az interjú; pörögtek a kérdések-válaszok, úgy érezte, szimpatikus a HR-esnek, aki azt ígérte, hogy néhány napot belül keresni fogja. Azóta eltelt 2 hét és semmilyen visszajelzés nem érkezett. Mi történhetett? Mit tegyen Zsuzsa? Tehet valamit?

Nincs visszajelzés

Általános jelenség – és nemcsak itthon, hogy a beadott önéletrajzra nem érkezik válasz.
Az álláskereső meglát egy hirdetést, úgy érzi, hogy ezt érdemes lenne megnézni közelebbről, elküldi az önéletrajzát, majd vár. Aztán vár továbbra is, mert semmi sem történik. Majd lemond a lehetőségről és magában dohog.

Nézzük meg az érem másik oldalát is: kevés a betölthető állás, így egy-egy meghirdetett pozícióra – különösen, ha nem igényel különleges szaktudást – több százan is pályáznak. A HR-es kollégák túlterheltek, már a beérkezett önéletrajzok olvasása is rengeteg idejüket felemészti, napokon át interjúznak, hogy megtalálják a megfelelő szakembert. Sokszor ilyen indokok miatt marad el a várva várt értesítés. Általánosságban azt lehet mondani, ha az önéletrajz elküldése utáni 2 hétben nem kap választ, akkor már később sem fog. Kivételek persze mindig vannak, elképzelhető, hogy az önéletrajz elküldésével bekerül egy adatbázisba és majd hetekkel (esetleg hónapokkal) később keresik meg egy másik állással kapcsolatban.

Tanácsadó cégek esetében bevett gyakorlat, hogy a jelentkezés elküldése után egy automatikus válasz érkezik arról, hogy az önéletrajz megérkezett, és ha aktuális, akkor majd keresik. Ez egy fokkal megnyugtatóbb, így legalább az biztos, hogy az önéletrajz célba ért.

Interjú után

Ennél kellemetlenebb az a helyzet, amikor úgy érezzük, hogy alapvetően jól sikerült az interjú, - mint Zsuzsa a cikk elején - kellemes volt a légkör, mosolygós mondatokat váltottunk, nem voltak rázós kérdések, vagy ha igen, akkor ügyesen válaszoltunk, az interjúra szánt 1 órából másfél lett. Optimistán úgy érezzük, hogy hamarosan jön a következő forduló, vagy ha ez már a sokadik forduló volt, akkor már kezünkben érezzük a munkaszerződést. De utána se kép, se hang. Egyik nap telik a másik után és nincsen visszajelzés, se telefonon, se e-mailen.

A bizonytalanság rosszabb, mint a biztos visszautasítás - szerintem. Nincsen kőbe vésett szabály, de általánosságban azt lehet mondani, ha az utolsó interjú után 8-10 napon belül nem jelentkezik a cég, akkor minden nappal csökken az esély az új állás megszerzésére. Kivételek mindig vannak persze; ha a cégnél előre jelezték, hogy a következő forduló X.Y. vezetővel lesz, aki csak április utolsó hetében ér rá, akkor ezt az időt ki kell várni. Elképzelhető az is, hogy elhúzódik a kiválasztási folyamat vagy anyagi okokból törölték a pozíciót, esetleg inkább belülről töltik be. Arra is volt már példa, hogy a hallgatás oka az volt, hogy találtak egy kiváló jelöltet és vele állapodtak meg. A kiválasztott új munkatárs azonban már nem állt munkába, mert időközben kapott egy jobb ajánlatot. Ilyenkor a cég „felmelegíti” a kapcsolatot azokkal a pályázókkal, akiket elvben alkalmasnak tart az adott munkakör betöltésére. Így lehet valaki stand-by-ból a befutó.

Tény, hogy a visszautasítás, különösen, ha többet is kap a pályázó – negatívan hathat az önbecsülésre és a további interjúkon nyújtott teljesítményre. A mai munkaerőpiacon óriási a munkaerő kínálat, így a munkaadók olyan szakembereket keresnek, akik 99%-ban megfelelnek az adott állásra, és csak a minimális erőforrást kell a betanításukra fordítani.

Lehet érdeklődni?

Érdemes-e érdeklődni, telefonálni, vagy e-mailt küldeni, hogy mikor lesz döntés? Véleményem szerint, ha már eljutott legalább egy interjúra, akkor a cégnek illik visszajelzést adnia szóban vagy írásban. Minél tovább jutott a fordulókon, ez annál hatványozottabban igaz.

Ha már volt interjún, és azóta már eltelt 2 hét és nem kapott választ, akkor érdemes telefonálnia vagy e-mailen érdeklődnie. Készüljön fel arra, hogy azt a választ kapja: a kiválasztás még folyamatban van, majd kap értesítést. Vagy: sajnos nem Ön lett a kiválasztott. Ilyen esetben részletesebb magyarázatra, helyzetértékelésre – általában időhiány miatt – nem nagyon számíthat.

Logikus, hogy Önt érdekli, hogy miért nem Ön lett a kiválasztott, hol hibázott, mit kellene legközelebb másképpen csinálnia, vagy finomítania, - nagyon kevés az esély arra, hogy ezekre a kérdésekre érdemleges válaszokat fog kapni. Ennek oka részben az időhiány, részben, hogy nem mindig egyszerű elmondani, hogy miért egy másik jelölt a kiválasztott.

Általában nagyobb szakmai gyakorlatra, több tapasztalatra, jobb nyelvtudásra szoktak a munkaadók hivatkozni. Arra a válaszra, hogy „mivel Önnek két kisgyermeke van” vagy „mivel Ön már elmúlt 45 éves” esetleg „túl domináns volt az interjún és félek, hogy hamarosan a helyemre fog pályázni, ezért mást választottunk”, nyilván nem számíthat.

Alapszabály az, hogy minél előrehaladottabb a folyamat, minél több interjún van túl, annál inkább kérhet valamilyen kézzelfoghatóbb visszajelzést, különösen, ha magasabb vagy speciális pozícióról van szó. Rákérdezni szabad, hogy mit tanácsolna az interjú készítője, mire vigyázzon a következő cégnél, de óriási szerencsének számít, ha valódi, gyakorlatban is hasznosítható tanácsokat kap, hiszen ez a vállalati szakembernek nem ez a feladata, ezzel inkább egy karrier coach foglalkozik.

A telefonban nem érdemes agresszívnek lenni, felháborodottan telefonálni, hogy miért nincs visszajelzés, mert ezzel nem fog pozitív képet kialakítani magáról. Ez egy stresszhelyzet, amit ha rosszul kezel, akkor a munka során felmerülő stresszhelyzeteket vajon hogyan fogja megoldani? Ha túl „nyomulósan” telefonál, ha túl gyakran jelentkezik, és túl sokat kérdez, akkor azt a jelzést adja, hogy égetően szüksége van az állásra, és ez nem biztos, hogy pozitív képet alakít ki Önről, bármennyire is nehéz időket élünk.

Ha tovább tudnak menni, a következő lépcsőfokra, akkor fog visszajelzést kapni, felgyorsul a folyamat, bekérik a referenciákat, rákérdeznek a bérek kívüli juttatásokra, körbevezetik az irodában. Kívánom, hogy így legyen!